|
Karminca Dal Back to Top
Vaknak születsz -e, mondd?
Vaksi sötétben látsz?
Királyt bámulni mersz, tetszik neked a trón
Tudsz -e harapni jól, úgy, hogy ebesdit játssz?
Peckes délcegen jársz
éjjel csatangolón?
Mit a Karminca tud és Karminca bír,
Karmincák tesznek Karminca mód
Karminca akar, Karminca mer
Karmincák tudnak Karminca mód
Hogyha fejjel zuhansz, mindig tappancsra érsz
Gyötör félsz, amíg élsz, hogyha villog az éj
Nyom se kell, sem egy jel, hogy te hazatalálj,
Tudod, hogy kapaszkodj, hogy a Tejútra érj
Mit a Karminca tud és Karminca bír,
Karmincák tesznek Karminca mód
Karminca akar, Karminca mer
Karmincák tudnak Karminca mód,
Karminca tud, s a Karminca mond
Raksz -e seprűre nyerget, hogy repülj adombra?
Mondd, izgat a gyertya?
A könyv meg a gong?
Voltál nyájasan bősz, sanda sintérnél szolga?
Voltál öregdiák égi pokolban, mondd?
Tudsz -e szerezni, mondd, éjjel konkrét zenét,
Mit szellem hat át, s benne elszabadul?
Tűröd úgy is, ha fáj, mások művészetét?
Tudsz -e feszülni úgy, mint a hegedűhúr?
Karmincák tesznek Karminca mód
Karminca akar, Karminca mer
Karmincák tudnak Karminca mód,
Karminca tud, s a Karminca mond
Karmincák tesznek Karminca mód
Tudok lengeni úgy, mint a lenge trapéz,
Autó kerekén át ugrunk duplaszaltót
Kúszunk falon és fán, hogyha kerget a vész,
Sétány nekünk a cső, ingó hinta a drót
Karmincák tesznek Karminca mód
Karminca akar, Karminca mer
Karmincák tudnak Karminca mód,
Karminca tud, s a Karminca mond
Karmincák tesznek Karminca mód
Karmincák tesznek Karminca mód
Karmincák tesznek Karminca mód
Karmincák tesznek Karminca mód
Tudsz -e zengeni kardalt, ha magad vagy még
Egy Rossini-kettőst, Strauss-keringő, ááááá
és kandúrban fennen kivágni a C-t ááá
Hogy visszhangtól zengnek a cseréptetők
Karminca cicc, mind éjkirálynő
Szférai nótánk egetverő,
H�ndel-dal zeng fel a Messiásból:
Halleluja - mily angyalin szól!
ó, rejtelmes nagy istenség,
E macskatraccsra nincs mentség
Harsog a dómtér, VIVáT zeng,
éljen az ősi cirmosrend
Fondor, bátor macskalény mind helyesli ezt,
Mit Karminca tesz és Karminca mer,
Karmincák tesznek Karminca mód
Karminca dalol Karminca dalt
Karminca ifjú, Karminca vén
Karmincán perdül Karminca tánc
Karmincák tesznek Karminca mód
Karminca dalol Karminca dalt
Karminca ifjú, Karminca vén
Karmincán perdül Karminca tánc
Van becézett cicc és lenézett sicc
Van bölcselő cicc és törtető sicc
Akad kántori cicc, no meg látnoki sicc,
Kétkedő cicc és kérkedő sicc,
Van ábrándos cicc és házsártos sicc
Műértő cicc no meg
átvitt értelmű cicc, kettőséletű sicc
Van korszerű cicc és korcseszű sicc
Van haladó cicc, minden-tagadó sicc
Apáca cicc és garázda sicc
Szenvtelen cicc és szemtelen sicc
Karmincák tesznek Karminca mód
Karmincák tesznek Karminca mód
Karmincák tesznek Karminca mód
Karmincák tud meg Karminca mond
Karmincák tudnak Karminca mód
A Gimb-Gömb Macska Back to Top
A Gimb-Gömb macska vén cseléd,
úgy hívják Csilló Allaold
A selymes, cirmos szőre szép,
A tigriscsík közt némi folt
A lépcsőn csendben üldögél,
A lábtörlőn lel kényelmet
és ül és ül és folyton ül,
és ettől persze gimb-gömb lett.
Mert míg sürög, míg nyüzsög, jár-kel a nép,
Nézdegél a Gimb-Gömb semmit nem tehet még,
ámha hortyogva mélyen alszik már a család,
Akkor talpraszökve munkára fogja magát
Nincs oly szakszerű egér, melyet bajba nem sodor
Mert oly bőszíő?en hat rám a csúnya, rossz modor
Ha egyet elrejt a gyékény, a rongyszőnyeg,
Azt szőni-fonni, cimbalmozni oktatom főleg
A Gimb-Gömb macska vén cseléd,
úgy hívják Csilló Allaold
A függöny bojtját bontja szét,
és köt rá egy-két szép csomót
A párkány-párnán nézdegél,
Vagy puffon, mely már szétvedlett
és ül és ül és folyton ül,
Persze ettől gimb-gömb lett
Mert míg sürög, míg nyüzsög, jár-kel a nép,
Nézdegél a Gimb-Gömb semmit nem tehet még
ő úgy véli, lomha banda
Mind a csótány
Némi testgyakorlat
Rájuk férne éjjel is tán!
Lesz itt rend, annyi szent, hogyha nyávog egy jót
A cserkész a sípnak sem fogad így szót
Mindnek életcélja lesz, derék jótettre kész
Nem is banda már, csak megfáradt popzenész
Hát ma Gimb-Gömbnek tapsolj és zengjen hurrá
Hogyha majd nem lesz mért élned, csődbe jut a ház, hurrá, hurrá, hurrá!
Oly rendes, bocsánat, macskacsaj!
Köszönöm, kedveseim!
A Micsel Rumli Back to Top
A Micsel Rumli a makacs macska-ficsúr
Ha pipihúst adnak, libacomb kell,
Ha a házba vinnél fel, jobban tetszene a kert
Nyugtot szívem ott se lel, vágyom fel csak azért-mert
Csak a patkány érdekel, ha egy egér elém ül,
Ha patkány szaporodik el, fogam egerekre fűl
A Micsel Rumli makacs macska-apacs
Senki fia rólam mást nem állít:
úgyis az lesz, mit ő tervez
Próbálj ellenem kieszelni bármit
A Micsel Rumli makacs macska-apacs
Ha beengednek, örömmel maradok kint
Az ajtón bévül int, jöjjön ki, és belül lát
Ott majd várok fél órát, aztán lófrálok megint
Sok a szekrény, tárva mind, belül gyűröm a ruhát
De ha beszorulok, százfele szakad gatya, ing
A Micsel Rumli makacs macska-apacs
Senki fia rólam mást nem állít:
úgyis az lesz, mit ő tervez
Próbálj ellenem kieszelni bármit
A Micsel Rumli makacs macska-ficsúr
én bogarasan élvezem csökönyös dacom
Hogyha halat adsz, kéne egy jó nagy, húsos csont
De ha nincs a tálon hal, én a húst otthagyom
Tehetsz elém tejfelt, fújok rá nagyot,
Mert az jobban kell, amit én csenek el, ah
Abban aztán fülig benne vagyok,
Amit én lopok el, csak az érdekel
A Micsel Rumli a fondorlat bölcse,
Ha cirógatják, dühös
Pedig ez kell nekem,
Ha hímezel, akkor ülök az öledbe,
A rumli, a rumli a lételemem
A Micsel Rumli a fondorlat bölcse,
Ha cirógatják, dühös
Pedig ez kell neki (nekem)
A Micsel Rumli makacs macska-ficsúr
Senki fia rólam mást nem állít
úgyis az lesz, mit ő tervez
Már próbálj ellenem kieszelni
Bá-bá-bá
Bármit!
Grizabella Back to Top
Itt él egy macska, oly hallgatag, oly félénk,
Mert az ablakok fénye rá csak gúnyos fintort vág
Pár ázott homokszem a tépett, elnyűtt bundáján
Görbült tű a szeme sarka, szépet csak a múltban lát
A város peremén éldegélt, hol szél is felsír a szegényekért
A senki földje ez, zord árny lakta zug
Csupa fényen át vitte erre az út,
és a postás csak néz, csendben révedez
Ki hitte volna még, hogy máris vége lesz
Hogy így kihunyhat egyszer fény és láng
Hogy ez Grizabella, a bűbáj cicánk
Grizabella, a bűbáj cicánk!
Grizabella, a bűbáj cicánk
így hamvad el tűz és láng
Ez volt Grizabella, a bűbáj cicánk!
Ben Mickering es Mindlevery Back to Top
Ben Mickering
és Mindlevery
Minket egy párnak tarthatsz, mint két kaptafát
Mint két kócos bohócot, tükörkép ikerpárt,
Fejtetőn összenőtt akrobatát
A nagyvilág minket félve tisztel
és tőlünk reszket a liget, a part
Sokan csavargó csövesnek néznek x-szer
és nem sokat téved, ki annak is tart
Ismer minket a korzó, a part menti sétány
A villanegyed, a dombvidék
Egy kis tekintély mindezért megillet méltán,
De szinte már sok ez a népszerűség!
Ha egy házacska ablaka tárva áll,
Ott a porcelán röpköd, a váza száll
Ha a tetthely egy zsindelyes háztető
Holnap áztatja ágyad a langy eső
Ha a szárítókötélen libeg egy ing,
Este húzd ki a latyakból, mosd ki megint
Ha egy lányka gyöngysora szétszakad,
Szemezi sírva a szék alatt
Már az anyja így kiált:
Itt a mocskos macska járkált!
Tán a Ben Mickering?
Vagy Mindlevery?
De nem dühöng soká, mert neki az árt!
Ben Mickering és Mindlevery,
Mi traccsolunk, trécselünk órákon át
Gyakran betörünk oda, hol csörögve pörögnek,
Húzd ki, nyomd be, automatát
A törzshelyünk minden kis üreg meg rés,
A rendszeres munkánk a semmittevés
Mégis jó fickók vagyunk, a rendőr se bánt
Néha vonzalmat érzünk néhány iránt
ül a család az asztalnál, ha itt a dél,
Akkor rendszerint nem épp a fogyás a cél,
Készül argentin marhasült, zöldséges tál,
ám a szakácsnő sápadtan bebotorkál
Akkor előbb egy reszketeg sorry-t rebeg,
Aztán közli, hogy enni csak holnap lehet,
Mert a marhacomb lábra kelt, elsántikált,
Már az asszony így kiált: itt a mocskos macska járkál
Tán a Ben Mickering
Vagy Mindlevery
De nem dühöng soká, mert neki az árt!
Ben Mickering és Mindlevery,
Mi jól tudunk együttműködni ketten
Ez nem csupán ritka nagy szerencse ám
Az bravúr, hogy nem értek még soha tetten,
Mert úgy söprünk el, mint a vad hurrikán,
Senki nem meri letenni ott az esküt
Ez Ben Mickering vagy Mindlevery!
Vagy mind a két kísértetmacska együtt!
Ha ez vagy az csörögve csörömpöl bent,
Vagy puffanva huppan vagy perdülve peng,
Ha egy megszédült lexikon azt mondja: bnybnybny,
Vagy egy vázából tör elő hasonló hang,
Már az asszony így kiált: itt ez vagy az járt
Tán a Ben Mickering, Vagy Mindlevery?
Aztán nem dühöng soká, mert neki az árt!
Mister Old Csendbelenn Back to Top
A jó öreg Csendbelenn megfáradt agg,
Bizony két macskaöltőt itt vészelt már át
Csuda bölcseket mond, néha verset farag,
Még láthatta trónolni Viktóriát
A jó öreg Csendbelenn tízszer ült lagzit,
De úgy hírlik, százegyszer megözvegyült
Tarka kölykei száma túlzásnak hangzik,
De a környéken néhány száz rég összegyűlt
Itt a községben közkedvelt, ábrándos képe,
Ha árnyékban gubbaszt, vagy napfürdőt vesz
A legvénebb polgár is ámul, nézd csak lám-lám
Merjem -e hinni, ej hát no, hinnye, biz ám!
Ha nem mentek sétálni nálam itt fenn
úgy ez itt a jó öreg Csendbelenn
Nézd csak lám-lám, merjem -e hinni?
Ej hát no, hinnye, biz ám
Ha többé már nem látod képesfelem,
Hát elment a vénséges Csendbelenn!
Színházi Macska Back to Top
A színházi macska az ajtónal ül,
ma csak úgy hívják "Tus" itt a házon belül.
Neve más volt "MijáTus", ez nem praktikus,
kicsit hosszú és fárasztó, kurtább a "Tus".
A bundája löttyedt, csak a csont tartja még,
mancsa reszket, mert Parkinzon kór gyötri rég.
Hajdan ô volt a bálvány, a kandúri hôs,
ma egy patkány sem űz el a vén reszketôs.
Ködös emlék ma már az a szép ôsi múlt,
hogy a színpadon kit csókolt, kikhez símult.
De ha klubjukba meghívják jó cimborák,
melybe kocsmából jut be a söntésen át,
csak kínáld és koccints, már várnod sem kell,
hogy száz tarka emléket élesszen fel.
Mikor ô volt a sztár, neki tapsolt a nép,
és a fényképét százával kapkodták szét.
Csupa pótszékes ház, csupa kasszasiker,
néha pár csokor pockot is dobáltak fel.
De a legszentebb emlék, mit szívében hord,
a "Vasmacska fantomja" címszerep volt.
"Hogy ma ez megy, vagy az megy, sose kérdeztem meg,
hiszen fejben volt énnálam hetven szerep.
Hogy félgôzzel játszottam, nem érhet vád,
Nálam nem vett a közönség zsákba macskát !
Hogyha rossz volt a darab, zavar abból sem lett,
hiszen az én gondos játékom mentette meg.
Elvem az volt, hogy ésszel, de szívvel is játssz,
ne csak hátaddal domboríts, mint egy pojác !
Mikor haldoklott Mimi és a földre zuhant,
ingott farkincám, mint kint a lélekharang.
és ha pantomím kellett, Nekem az sem volt gond,
mindegy show, dráma, bretri vagy cirkusz porond.
De a csúcs volt, mely fémjelez egy egész kort,
a "Vasmacska fantomja" címszerep volt !"
és ha kaphat még egy vagy két jóféle gint,
tucat művészi élménnyel traktál megint.
Mikor shakespeare-be ugrott be kéményen át,
hogy, mint Othelo kormosra vesse magát.
"De ma én mondom rosszak a színi iskolák,
vissza sírhatnánk Viktória aranykorát !
Ma nem kell a legendás, régi rutin,
mert ki színre lép nem tudni, bent van vagy kint."
Nagyot ásít és mancsával egyet legyint...
"Persze más ma a színház és modernebb mind.
Ez rendben is volna, csak az itt a vész,
ehhez nem kell a legendás, régi színész !
Oly mágus, ki elvakít...
Mint mikor én !
A "Vasmacska fantomja", én !
Mikor én..."
Elvisz Trén Back to Top
Elvisz Trén, ô váltó ôr és gyorsvonat fôrendész.
Izgul minden kalauz, ha már tizenkilenc húsz, fent a két nagy postazsák:
"Hol van Elvisz, Elvisz hol van ?
Talán kint az egyik boltban.
Megint késünk majd egy fél órát !"
"Fut a fônök két irányba, fut a fônök három lánya,
ez a trapp-trapp csap nagy zajt.
Hol van Elvisz, na még ilyet, baj lesz ebbôl, ha nem siet,
még a posta is késik maaajd...
Tizenkilenc huszonhét, ennyit késni elég szép !"
"Minden utas szinte ôrjöng már !"
"Akkor bújok ki alul, közlöm velük hanyagul:
Egy kis dolgom volt a pottyásznááál..."
Senki nem packázhat Elvisszel, hogyha látod, befogod a szád.
és a postából semmi nem vész el, ha a macska adja át !
"Ez a kuckó várja önt, az ágya az ott fönt,
kint az ajtón a becses neve áll.
Ugye, jó kis fülkét adtam, puha pihe itt a paplan
és a padóra egy porszem se száll.
Van itt nagy és pici lámpa, ezt ön tetszés szerint váltja,
ha egy gombot megnyom befütyül a szél.
Ez a kecses kicsi kagyló reggel cicamosdásra jó,
itt meg fűthet, hogyha belepte a dér.
Ha a pincér kopog este, kérdi öntôl szinte esdve:
"Reggel milyen teát óhajt ?"
"Jó erôset és sokat !"
Ezt ellenôrzöm csupán, nehogy elfeledje bután,
így nem csinálhat soha semmi bajt..."
Este vígan bújnak ágyba mind, lám mit tesz a gondos kéz !
Már alhat a jó utas békésen, nem zaklatja majd még egy kisegér sem,
vonat-macska áll, mint egy éjjel'ôr és mindenüt széjjel néz.
Elvisz Trén, ô váltóôr és gyorsvonat fôrendész...
Elvisz Trén, ô váltóôr és gyorsvonat fôrendész...
"éjjel éber vagyok ám és ha kitikkad a szám,
akkor kortyolok a teámból egy jót.
Néha egy kis whiskey-t is, ettôl leszek üde, friss,
bolha énelôllem akkor meg nem lóg.
Néha beszáll pár madár, még a vonat álldogál,
legyet lyukasztani vállalkozom én.
így a hosszú utakon teljes lesz a nyugalom,
én ezt biztosítom éjnek idején.
Viszont láttak talán páran kint a rendôrôrszobában,
mikor nyújtottam a jelentésem át !
Majd a végállomásnál, ahol mindenki kiszáll,
mindig ott voltam, hol megbotlott egy láááb..."
Hozzád símul a farkam, a macskák nyelvén ez annyit tesz, hogy "Viszlát !",
biztos láthatod többször is Elvisz Trént, a gyorsvonat macskáját !
Sam Mitsigél Back to Top
Sam Mitsegél vagy más nevén a hírhedt Puhatalp
Ki látta őt, a rémületbe biztos belehalt,
Nála csődöt mond a Scotland Yard, a titkos ügyosztály,
Ha rajtaütnek hirtelen, Sam Mitsegél tovaszáll!
Sam Mitsegél a Newton szabta tételeknek fittyet hány,
Ha kell, a légben fenn lebeg, vagy elrepül egy piszkafán,
Tud felzuhanni lentről is, és néha vízen jár,
De kapd csak el a tetthelyen, Sam Mitsegél tovaszáll!
Lesd a háztetőn, a föld alatt, a bányatóban, bár
Minden fáradságod céltalan, Sam Mitsegél tovaszáll!
Sam Mitsegél oly ösztövér, a szőre színe rőt,
Tompa cimpa, törpe, tömpe orr a kandi szem előtt,
Sok ránc az íves homlokán, ez fondor észt takar,
A bajsza kajla és kobakja búbja szinte tar
A feje, mint az inga ing, és előre is döf,
Ha azt hinnéd, hogy szundikál, oly éber, mint egy őr
Sam Mitsegél, Sam Mitsegél, a páratlan Sam Mitsegél
A bűn, a vétek démona, ki lompos macskabőrben él,
A rút sikátort bújja tán, vagy réten kóricál,
Egy biztos, hogy a tetthelyről Sam Mitsegél tovaszáll!
A nevén még nincs szégyenfolt,
De tudjuk, a kártyában csalt!
Róla nem készült még mancslenyomat,
Nem őrzi a Scotland Yard
Ha tejnek, vajnak lába kelt,
Ha elszelelt az ékszered,
Ha a sonka csonka csont csupán,
Ha a pincsi sírva szédeleg,
Ha az ablak szárnya szegve,
és a rácsa csálén áll,
Nézd meg jól, de láss csodát: Sam Mitsegél tovaszáll!
Sam Mitsegél, Sam Mitsegél, a páratlan Sam Mitsegél,
Bűnök, vétkek démona, ki lompos macskabőrben él,
A rút sikátort bújja tán, vagy réten kóricál,
Egy biztos, hogy a tetthelyről Sam Mitsegél,
Sam Mitsegél, Sam Mitsegél, Sam Mitsegél,
Egy biztos, hogy a tetthelyről Sam Mitsegél tovaszáll!
Mr. Mefisztulész Back to Top
A legnagyobb mágus is tanulhat itt,
Ha ellesi Mefisztulész fogásait!
Ehhez mit szólsz?
ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja,
Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész
Kicsi, fekete, csendesen él,
és az öltönye nemesen szolid,
Ott is átoson, ahol át sem fér,
Egy vacak madzag néki légi híd
Kevert pakliból kihúzza az ászt,
és a kockával mindig hatost dob,
Akkor eszel ki újabb csodavarázst,
Mikor azt hiszed, egeret fog
Hol egy kupakot vagy nyelet nyel,
Hol a szardínia alakul át,
Hol egy kanalat vagy kést tüntet el,
Ha már nem hiszed, mit a szemed lát
Az előbb még itt volt, most meg eltűnt, ez tény,
Meglesz holnapután, kint egy bokor tövén
Ehhez mit szólsz?
ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja,
Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész
ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja,
Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész
ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja,
Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész
Olykor elmerengve, hangtalan ül,
Szinte szemérmesen hunyorog rád,
Aztán felüvölt, hogy süketül a fül,
Ha a kandallóból odanyal egy láng
és ha úgy látod kint tekereg,
Akkor ott ül az ereszen fent,
és ha úgy hallod, miákol egyet neked,
Csupán mind a két füled cseng
Nem is kétséges, mágikus lény,
Hisz mindig kétfelé él,
Ha ott ül az egyik helyén,
A másikon is marad egy fél
Egy cilinderből, hipp-hopp előcibált egyszer
Egy pinduri, fekete pici cicát!
Ehhez mit szólsz?
ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja,
Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész
ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja,
Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész
ó, hőköl hátra az, aki szájtátva látja,
Micsoda nagy mágus Mr. Mefisztulész
Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim!
íme a mágikus Mr. Mefisztulész!
Hókusz!
éjfél Back to Top
éjfél, sűrű csönd kell a járdán,
mire gondol a vén hold, vagy csak mosolyog rám ?
Lomha szél fú, rôt avar fut a lábam elé,
tépett ág jajongva fáj.
Holdfény, derűs emléket ébreszt,
újra éled a régmúlt, minden gyönyörűség.
Boldog órák, az ifjúságom szép idejét...
Gyertek hozzám, vissza még !
Halvány lámpa villog fel,
még áldott árnyék rejt el.
Szúrós zaj kél, szerezzen a csend,
ha rámtör majd a reggel.
Hajnal, ne tarts tükröt a vénnek,
ha csak emlék az élet, talán szép marad még !
Tán e kék ég, a holdvilág még ifjúnak lát !
úgy, mint egykor, réges rég...
Füstben barnult, új nap kél,
a korhadt, fáradt széllel !
Kihunyt lámpát gúnyol az ömlô fényár,
ha elkullok az éjjel.
Nézz rám ! Kicsit érints meg némán !
Maradj még szelíd emlék, színes hajdani nyár !
érj csak hozzám és feléled a boldog idô.
Jajj, a hajnal pirkad már...
Csendbelenn Szólója Back to Top
Hogy lásd a macskák életét,
úgy véljük, ennyi épp elég,
Több szóra szükség nem lehet,
Hogy lásd, a macskák jellemek
A mély tanulság rád ragad,
Hogy nézz miránk és lásd magad,
így érzed már, hogy csúf dolog,
Ha szép nevünket gúnyolod,
De ím tanulj meg még egyet,
Hogy minket hogy s mint szólíts meg
Vésd észbe mélyen, érezd hát,
A macskák macskák s nem kutyák
A szabályt tudja minden macska jól
Vagy szólítsd meg, vagy ő se szól
Ezt jómagam úgy érteném,
Ha szólíthatsz, majd szólok én,
De köztünk álljon ám tovább
A három lépés távolság
Hajts főt, mert így lesz látható,
E név az ajkadon szent szó
De társad ő csak úgy lehet,
Ha majd bizalmát elnyered,
S a hű barátság zálogát,
Sok tejszínt nyújts egy tálon át,
E célra jó még pontyszelet,
és nyúlgerinc is módfelett
Vagy angol módra marhasteak
Csak bő legyen a választék,
Ily módon ahhoz eljutnál,
Hogy néven szólítsd meg
és jár is ennyi hódolat,
A mi nagy méltóságunknak
Vésd észbe ezt az óhaját,
és macskád máris jó barát
és jár is ennyi hódolat,
A mi nagy méltóságunknak
Vésd észbe ezt az óhaját,
és macskád máris jó barát
|
